Cowboyok és űrlények kritika


Jon Favreau ezzel az „alkotással” igen csak mellényúlt. Egy old timer stílust és egy modern stílust összekeverni nem volt egy jó döntés, legalábbis a részéről, hiszen láthattunk már nagyon jó stíluskeveréseket a filmtörténelemben.
Igazából a történetet egy 2006-ben megjelent képregényalbum adta, melyet Scott Mitchell Rosenberg készített és szeretett is volna megfilmesíteni, de valamilyen oknál fogva ez utóbbira nem volt lehetősége. Így került a Mark Fergus által írt forgatókönyv alapján a vászonra Fairview Entertainment, az Imagine Entertainment, a K/O Paper Products és a Platinum Studios közös produkciója.

Amennyiben még csak képregény sem készült volna erről a sztoriról, akkor sem lett volna nagyon nehéz kitalálni egy történetet. Jon Favreau fogott egy alap UFO-s támadást és ráhúzta egy westernkori sémára. Igaz, a western filmek kora leáldozóban van, hiszen csekély mennyiségben készítenek hasonló filmet. Ha a rendező célja az volt, hogy a westernt újraélessze, hát jól ráfaragott. Ennek ellenére 140,555,209 dollár bevételt produkált az USA-ban, ami megközelíti a $163,000,000 készítési költséget.

Daniel Craig a forgatások alatt állítólag úgy viselkedett, mint egy hisztis kislány, mert annyit kellett neki lovagolnia – minek vállal western filmet? Az amnéziás főhősünk szerepére először a Vasember sztárját Robert Downey Jr.-t szemelték ki, de ő visszautasította a szerepet, így került a 007-es ügynökre a választás. Kérdéses, hogy milyen lett volna a film Downey-val a főszerepben. Feltételezem vicces jelenetekben és humorban nem lett volna hiány, amiben így a film elég vérszegény. Számomra még érdekesebb karakterválasztás volt Dolarhyde szerepére Harrison Ford. Természetesen az egész színészgárdából neki van a legtöbb köze a cowboy-kalaphoz és a westernhez, mégis eleinte nem akarta elfogadni a szerepet. Tán azért is döntött még is úgy, hogy vállalja, mert közel áll a szívéhez a western világ. Hozzáteszem, hogy igaz, vérbeli profizmust tükröző színészi játékot az egész filmben csak tőle láthattunk. A tipikus személyiség kialakulását kellett eljátszania egy megfásult, keményszívű, volt ezredes személyéből a film végére egy pityergő, érző lelkű ember lett. Szinte már megszokhattuk az ilyen jellegű filmekben, hogy mindig van egy ember aki játssza a kemény férfit, csupán azért, mert fél kimutatni az érzéseit és akkor hirtelen színt vall egy számára közömbös ember és ennek hatására meggyengül, ugyanakkor motiválttá válik. Azonban nő nélkül nem maradhat egyetlen film sem. Craig javaslatára először Eva Green-t szerették volna Ella szerepére, azonban ő nem vállalta és így esett a választás Tizenhármasra, azaz Olivia Wilde-ra, aki nem csak szép, de van valamiféle Földön túli kisugárzása, ami itt épp kapóra is jött.

A látvány sem volt rossz, azonban hagy némi kivetni valót maga után. Sőt. A fegyverek, a lövések és a kiváltképp agresszív zöld lények zöld vérrel egész jó hatást adtak vissza. Azonban az éjszakai jelenetek nagyon olcsónak tűnő reflektorjátékok voltak. Az elrablások pedig egyszerűen nevetségesek voltak, mint sem félelmetesek. Drót, sikítás, és mint valami vontatókötél már repül is el az áldozattal az űrhajó.

A lények engem egy régi PS játékban szereplő ellenségre emlékeztettek, bár legalább szépen kidolgozottak voltak – véleményem szerint itt nyúlt bele a filmbe Spielberg keze. Azonban ez nem a rendező érdeme, hanem azoké a háttérmunkálatokért felelős csapaté, akiket nem szoktak még csak megemlíteni sem az újságok. Számomra furcsa volt, hogy a 19. század embere repülés után – nem is akármilyen – még csak el sem hányja magát és ez még semmi ahhoz képest, hogy olyan nyugodtan fekszenek romantikus tekintettel egymásra nézve, hogy akár egy szombat esti romantikus filmbe is elment volna a jelenet. Aztán 13-s meghal, majd az indiánok tűzbe vetik, és mint egy isten feltámad és meztelenül kisétál a tűzből. Ennél a jelentnél szakadt el nálam a cérna, nem elég hogy agresszív idegenek rabolgatják az embereket, most még egy „démonnal” több van. Végső soron nem volt rossz ötlet, csupán rosszul lett felvezetve, azaz pontosabban túlózva. A befejező harc akárcsak egy indiánok versus cowboyok filmben egy völgyben ér véget, ahol aztán a karakterek elnyerik végső formájukat. Mindent összevetve Indiana Jones, Bond és Doktor House üdvöskéje kristálykoponyák, Aston Martin és sztetoszkóp nélkül is tud nézhető filmet összehozni.

Értékelés:
Történet: 10/6
Látvány: 10/7
Szereplők/színészi játék: 10/7
Összességében: 10/6.7

Írta:
Kovács Róbert

15 thoughts on “Cowboyok és űrlények kritika

  1. M3NYUS

    Egyet értek a kritikáddal.
    Én ott mondtam, hogy na akkor inkább hagyom a fenébe a filmet mikor Ford az apacs srácnak mondta, hogy nekem ilyen fiam lenne. Akkor felálltam és leültem gépezni közben ment a film és egyszer csak vége lett. Semmit nem veszítem azzal, hogy nem láttam végig csak fél szemmel.
    Tipikus western jelenet: A végén a magányos hős ellovagol a Nap felé…Na ne már…
    Csak egy kérdést tettem fel magamnak: Hogy a bánatba tudtam odáig nézni??? 😀
    Jon ezzel a filmmel tényleg melléfogott és szerintem jól tette, hogy kiszállt a Vasember 3. részéből is. Most szerintem pihenjen egy kicsit.

    1 dolognak viszont nagyon örülök: Nem Robert Downey Jr. volt a főszeplő.

  2. H6TJN6

    Kovács Róbert kritikához hozzá szólnék, ennél a résznél illetve kiemelném szövegrészedet:
    „19. század embere repülés után – nem is akármilyen – még csak el sem hányja magát”
    Nah erre mondjuk nem is gondoltam volna, hogy akkori emberek még a repülést se ismerték nagyon.
    Na de ez egy scf-fi film (tudományos-fantasztikus mű olyan művészeti alkotás, mely legtöbbször valódi vagy képzeletbeli tudomány(ok)nak a társadalomra, vagy egyes egyénekre gyakorolt hatását mutatja be) illetve ez egy kitalált film melyek a nézőket szórakoztatja, de egy kis piti apróságért levonod az már sokkolónak tartom:-( Ha te ülnéd a rendező székeden, akkor egy ilyen kis piti ürügynél veszed figyelemmel, hogy repülés közben rókázzanak???
    Bocs de ocsmánynak tartom, ha film vásznon nézném ahogy repülés közben rókázna:-( akkor meg azért lesz alul értékelt film:-( Robi ezt a kritikádat nagyon elcsépelted:-(
    Ne csak rossz kritikákat olvassak legközelebb hanem jókat is, mert kezdek okádni a rossz kritikáidra is.

  3. Rob

    Valahogy nem fog meghatni a becsmérlésed. Egy sci-fi nem attól sci-fi hogy teljesen elhagyja a valóságot, hanem a valóságba valami olyan pluszt visz bele, ami esetleg tudományod. Amint írtam egy két stílusjegy egyvelege. Én csupán a realitás alapját próbáltam meg „kritizálni”, ami egy sci-fi film kritikájának írása közben elég nagy motiváló erő. Arra pedig van gyógymód, hogy ne okádj a kritikáimtól: Ne olvasd őket, ennyi. Ha ilyen primitív hozzászólással tudsz csak előrukkolni hát sajnállak. A kritikus hűtlen hivatás, már megszoktam. Ha kérhetem pedig ne akarj szociológust játszani ilyen fellengzős szöveggel: „…tudományos-fantasztikus mű olyan művészeti alkotás, mely legtöbbször valódi vagy képzeletbeli tudomány(ok)nak a társadalomra, vagy egyes egyénekre gyakorolt hatását mutatja be…” A wikipédiáról én is okos tudok lenni 🙂 Ennyire vagy képes Te, aki a wikipédiáról hajtja az igazát és nincsen önálló gondolkodás. Ráadásul az alátámasztásaid hibásak. Még egy előtted álló szövegből sem vagy képes jól alátámasztani a hülyeségedet! Ebből is tudok fejlődni 😀 Have Fun A****** 😀

  4. José

    A rossz és jó kritikákkal kapcsolatban lenne néhány megjegyzésem. H6TJN6 szeretne már jó kritikákat is olvasni. Kérdéses számomra, hogy a kedves hozzászóló mit ért rossz vagy jó kritika alatt, ugyanis a kritikának elvileg tartalmaznia kell pozitív (dicsérő) elemeket és negatív (elmarasztaló)elemeket is, természetesen tárgyilagosan megindokolva, mit miért dicsér, vagy éppen nem dicsér a cikkíró. Egy kritika nem attól rossz, mert abban csak negatívumokat szerepeltet a kritikus egy adott műről (versről, dalról, regényről, színdarabról, filmről stb.), hiszen sokszor előfordul, hogy egy film (vagy opera, tökmindegy mi) a nagyközönség előtt csúfosan bebukik, és így ún. „rossz” kritikát kap. Ez esetben a „rossz” kritika éppen, hogy jó kritika, mert a valóságot tükrözi. Az sem jó, ha egy filmet (vagy bármit) csak agyondicsérnek, hiszen még egy Oscar-díjas alkotásban is lehetnek hibák, apró bakik. Semmi nem tökéletes, szokták mondani. Magát a fenti kritikát stilisztikai szempontokból jónak értékelem, de kis odafigyeléssel lehetett volna jeles is, mint Kovács Róbert sok más kritikája, cikke. A fenti vitátokba pedig nem óhajtok beleszólni, pusztán jelezni kívántam, hogy egy rossz kritika, ha rossz, nem azért rossz, mert a kritikus -indoklás mellett- felsorolja benne a mű negatívumait, hanem egy kritika éppen azért lehet rossz, ha csak áradoznak benne. A kritika építő jellegű, még akkor is, ha a fentit nem olvassa nap mint nap egész Hollywood. 🙂 Mivel a fenti írásban van plusz is, mínusz is, így kritikának -szakmai szempontból – egyáltalán nem rossz. Akkor lenne rossz kritika, ha a filmet lehordta volna a sárga földig a cikkíró, de erről szó sincs, látok benne dicséretet is jócskán. Még ahhoz képest is, hogy egy igazi kritikában nyilván több a megkritizált, negatív dolog, mint a dicséret.

  5. Pitypang

    „Jon Favreau ezzel az „alkotással” igen csak mellényúlt. Egy old timer stílust és egy modern stílust összekeverni nem volt egy jó döntés, legalábbis a részéről, hiszen láthattunk már nagyon jó stíluskeveréseket a filmtörténelemben.”

    Csak ennyit emelnék ki, de akár az egész kritikát kimásolhattam volna elemezni. Ez még csak a kritika eleje, de már itt picit pipa lettem, hogy elvileg, egy olyasvalaki, aki ért a filmekhez, alapvető fogalmakkal nincs tisztában, és, ha már ír, legalább olvasná vissza, nem írt-e véletlenül baromságot.
    – a filmnek műfaja van.
    – olyan, hogy old timer stílus nem létezik, gondolom, itt a westernre gondoltál. Az old timer kifejezést a régi kocsikra szokták használni. A másik fele pedig, hogy nem sokkal fiatalabb műfaj a sci-fi a westernnél.
    – a stíluskeverés azt jelenti, hogy sci-fi helyett más műfajhoz nyúlt, mondjuk horrorhoz mert összekeverte.
    És végezetül:

    „A látvány sem volt rossz, azonban hagy némi kivetni valót maga után”

    Nem „kivetni”, hanem „kivánni” valót.

    Egy szó is száz, ez a kritika, kritikán aluli.

  6. H6TJN6

    José egyetértek a kommenthez csak kissé ideges lettem evés közben annál „hányás” indokra.
    M3NYUS persze lehet nevetni a kritikáimhoz de José-nak egy dologban igaza van, nem mindig kell rossz oldalról kritizálni, ahol egyáltalán nem tetszett neked illetve „Rob”-nak. Igen wikipédiáról emeltem ki és bocs ha nem hivatkoztam.
    Általában akkor mondok negatív dolgokat ha többség is így látja vagy azon a véleményen van akkor fűzök negatívumokat. De van olyan amikor nekem tetszett, míg másoknak nem tetszett akkor is pozitív kritikákat fűzök.
    Ennél a filmeknél is vannak olyan részek ahol jó pontokat kaphatnának. José-nak is igaza van annál a résznél ahol Oscart kapottakról melyekről nézők is elkerekedett szemekkel, érthetetlenül nézik ahogy átveszik az Oscart díját egy fos filmért nah arról írhatsz egy kötetet örömmel elolvasnám, de tényleg.

  7. Rob

    Kedves Pitypang! Amint azt fentebb is mondtam, nem kell olvasni, ha csak folyamatosan szitkozódni tudtok 🙂 Olvassatok index.hu-s kritikákat tele vulgáris kifejezésekkel. Annyi azért kérdeznék tőled, hogy a szabadstílusú írásról hallottál már Mrs. Nelyvprofesszor :)A filmnek van stílusa is, ugyanis minden egyes műfaj = stílus…hiszen amikor definiálni akarsz egy műfajt akkor azt stílusjegyekkel teszed.
    Őőőő….H6TJN6 te milyen többségre hivatkozol ?
    „Általában akkor mondok negatív dolgokat ha többség is így látja vagy azon a véleményen van akkor fűzök negatívumokat. De van olyan amikor nekem tetszett, míg másoknak nem tetszett akkor is pozitív kritikákat fűzök.” Nem vagyok hírvivő 😛 I am not the Messenger XD…sem szószólója vagyok a népnek és nem végzek kvalitatív társadalomkutatást sem minden egyes film esetében. Szóval Have Fun!

  8. Pitypang

    Kedves Rob!

    Nem szitkozódtam, csak leírtam a véleményem. Miért írsz, ha Te magad el se tudod viselni, ha kritikát kapsz,ami nem lenne gáz, ha nem lennél e mellé pökhendi. (megjegyzem erős kifejezés, ezt a valamit kritikának nevezni 🙁
    ) Ez nem szabadstílusú írás, bár egy olyan világban, ahol a műfaj=stílus ott bármi előfordulhat 🙂 csak, ha valaki újságírónak vallja magát, azzal szemben az ember elvárásokat állít, amiket már viszont nem tudsz megugrani. 🙁
    Mr.P.

  9. Rob

    Mr. P. Elviselem a kritikát amint látod 🙂 Ovass nyugodtan vissza 🙂 és a kvázi kifejezést pedig ne hagyd figyelmen kívül. Hogyne viselném el ha kritizálsz 🙂 Egész nyugodtan 😀 Várom az elvárásokat amelyeket elvársz tőlem! Kíváncsian várom, ugyanis online újságírás, médiainformatikus a szakmám 🙂 Szóval kíváncsian várom tőled, hogy milyen szabályszerűsegket tudsz felhozni 🙂 ha már ilyen tapasztalattal rendelkezel, hogy oltasz – hozzáteszem elfogadom – 😀 Azért annyit hozzátennék, hogy mielőtt elkezdesz valakit szakmailag bírálni nézz utána a dolgoknak és ne a saját szubjektív véleményedre hagyatkozz, mert nem biztos, hogy igazad van D: Take care and have fun 😀

  10. Pitypang

    Kedves Rob!

    Helytelenül használsz kifejezéseket (pl: „kivetni valót hagy maga után..” ilyen nincs, egyszerűen értelmetlen, azt úgy szoktuk mondani, „kívánni valót hagy maga után..”, mert hiányzik belőle még valami, ami oda kívánkozik),
    gyakran értelmetlenül fogalmazol, amiket szerintem könnyen tudnál kezelni, ha írás után várnál 1 napot, és másnap olvasnád át, amit írtál.
    Amikor becézed a színészeket, vagy nem írod ki a teljes nevüket, az meg olyan tiszteletlen, hacsak nincs szerepe a rövidítésnek, és nem olyan a szövegkörnyezet 🙁
    Más „szabályszerűsegket”, hogy Téged idézzelek, nem sorolnék, esetleg annyit jegyeznék még meg, hogy ne indulatból írj, szánj rá időt.
    A kedvencem az, amikor magadról így írtál, hogy „épelméjű, médiainformatikus”. Az épelméjűt, így leírni gáz, mert ez evidens, és az, hogy leírod picit még ciki is, mondhatnám azt sejteti, hogy a most június 17-én végzett „kommunikátorok” között, voltak bolondok is. 😉
    Mr.P
    p.s: Én itt kiszállok, mert elfogyott a móka 🙁

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .