Passengers
amerikai sci-fi dráma, 2016
- magyar bemutató: 2017. január 12.
- amerikai bemutató: 2016. december 21.
- rendező: Morten Tyldum
- főszereplők: Chris Pratt, Jennifer Lawrence, Michael Sheen, Laurence Fishburne
- gyártó studió: Sony Pictures
Egy űrhajó a 120 évig tartó csillagközi utazását teszi meg, fedélzetén több mint ötezer utassal. A harmincadik évben azonban valami miatt felébred két utas, egy férfi és egy nő. Nagy valószínűséggel az életüket már a hajó fedélzetén fogják leélni, de ezt megpróbálják elfogadni és a körülményekhez képest élvezni az életet. Ámde az űrhajó nem a terveknek megfelelően halad.
Szerintem nem lett rossz film. Mondom ezt férfiként, hisz valjuk be olykor-olykor már túlzásba vitték a romantika faktort. A film nagyon jól kezdett. Már-már horrorisztikus hangulata volt, de idővel oldódott a sötét hangulat és a felénél visszavett a film. Picit csalódás számomra a film, hisz én egy sci-fi thrillerre ültem be, ehelyett egy romantikus drámát kaptam. A filmben végig a nagy csavarra vártam, de nem jött el a pillanat. A 2 főszereplő viszont továbbra is korosztályaik legjobbjai szerintem. Bár nem hiszem, hogy ezért Oscart kapnak. Hogy őszinte legyek, nem sziporkáztak a szerepeikben, de rosszul semmiképp sem alakítottak. A látvány fenomenális volt. De abból is valamivel többet reméltem. Talán magamban magasra tettem a lécet, és ezért megkegyelmezek a filmnek. Meg azért is mert 2 olyan szinész játszott főszerepet akik a kedvenceim sorait erősítik. Összességében a film mintha egy sci-fi Titanic lett volna, csak közel sem olyan precízen kidolgozva. Talán a rendező úr nem tudta eldönteni, hogy a film milyen kategóriát képviseljen. Egyszer ajánlatos beülni rá szerintem, én nem bántam meg még ha kissé mást is vártam. 🙂
Szerintem egy igazán jó film lett. Hozzá teszem, én is a trailer miatt ültem be, és valamivel másabb film születezt belőle, de nem bántam meg, hogy engedtem a trailer csábításának. Ez egy nagyszerű romantikus film lett, sci-fi háttérrel és csodás szinészekkel megsozva a produkciót. Az eleje nagyon titokzatosan és pöppet félelmetesen indult, de féltávnál óldódott a hangulat, míg nem jöt Lawrence kisasszony. Míg ő szerintem ozthon érezte magát a szerepbe, addig mintha Chriss Pratt-nek kissé új terep lett volna. Nem alakított rosszúl, de jól láthatóan az ő jelleméhez ez komoly karakter. A story nagyon jó lett, bár kissé hajazott a Titanikkal szerintem is. A zene viszont elképesztően segít abban, hogy főhőseinkel együttérezzünk. Főleg a végén.
Egyszer mindenképp megéri beülni rá! 🙂
Nagyon jó film lett. Persze a történetet le lehet kritikákkal húzni, de ezek alapján az összes filmbe bele lehetne kötni.
Röviden a filmről: Szerény véleményem szerint mesterien ötvözték benne egyrészt a Sci-fit, az egyes jelenetekben az akciót és természetesen a romantikát. Sci-fi fan vagy,… akkor menj nézd meg, szereted az akciófilmeket,… menj nézd meg. Ha a barátnőd szereti a romantikus filmeket viszont te pont ki nem álhatod csak amibe romantika van midnen extra nélkül… menjetek nézzétek meg. Egyik esetben se fog csalódni senki.